Nem tudom ki hogy van vele, de szerintem felhaborito, mikor temetesen fotozzak a gyaszolo tomeget.
Nem tudom ki hogy van vele, de szerintem felhaborito, mikor temetesen fotozzak a gyaszolo tomeget.
Ez csak arra jó, hogy utána a vénasszonyok pletykálkodhassanak:
- Nézd a Gizit, még egy normális szoknyát sem volt felvenni. És ráadásul az a férje kardigánja volt, hogy nyugodjék békében.
- A Feri meg nem sírt. Gyalázatos! Látod Erzsikém, soha nem szerette ez a drága megboldogultat!
Ehhez hasonlókban sajnos volt részem, anno Nagymamám temetésén egyszerűen nem tudtam sírni. Nem ment. Viszont előtte és utána (amit a fényképező nem, de a család annál inkább látott), rengeteget.
temetésen szerintem fasság fényképezni. én a saját apámra is haragudtam, amikor megkérte az egyik rokont, hogy csináljon képeket, kérdezvén: mi szükség van erre? azóta is, ha a kezembe kerülnek azok a képek, elbőgöm magam általában.
Commenting is closed for this article.
suexID · #
Azzal nincsen gondom, mikor a család kattint 2-3 képet emlékbe. Viszont vannak ilyen bér fotósok, akik ott legyeskednek a család körül a duplavakus Nikonnal, aztán a szertartás végén felajánlják, hogy a család megvehet pár képet, ha akar. Ezzel kapcsolatban csak pár kérdésem van:
- ki a fasz kérte meg rá, hogy fotózzon?
- ki a pöcsöm engedte meg, hogy fotózzon?
- hogy van pofája zavarni a gyászomban a fotózással?